Bejelentkezés

(+36 1) 803 84 16  fp-icons2fp-icons2-fb
MENÜPONTOK

ad1

Lakáspiaci kitekintő

2016. III. negyedévében 3,2 százalékos lakásár-emelkedés volt tapasztalható Magyarországon, ami ugyan elmaradt az első három hónapban tapasztalt, rekordnak számító több mint 8 százalékos drágulástól, ugyanakkor jelentősen meghaladta a második negyedévet jellemző 1,3 százalékos növekedést. Így 2016-ban 15,8 százalékkal voltak magasabbak az árak a 2015-ben jellemzőnél.

Lakáspiaci folyamatok

2016-ban a lakáspiac építési szegmensében is erős élénkülés volt tapasztalható. A korábbi évekhez képest csúcsot döntött a kiadott lakásépítési engedélyek száma, az év első 9 hónapjában több mint 21 400 engedélyt, míg 2015 azonos időszakában csupán 8600 engedélyt adtak ki. Utoljára 2009-ben adtak ki a 2016-osnál több engedélyt az év első 9 hónapjában. Az épített lakások száma mutat némi növekedést, ugyanakkor még kevés lakás készült el tavaly. ( január és szeptember között 5 307 lakás készült el, míg egy évvel korábban 4 657 használatbavételi engedélyt adtak ki). Jellemzően a lakásépítések élénkülése elsősorban a nagyobb városokban figyelhető meg, a jobb munkaerő-piaci lehetőségekkel jellemezhető térségekben. A lakásépítési engedélyek száma a megyei jogú városokban ugrott meg leginkább az eddig elérhető adatok alapján; 2016 első 9 hónapjában dupla annyi engedélyt adtak ki, mint 2015-ben egész évben Budapesten 2016 január és szeptember között 70 százalékkal magasabb volt az engedélyek száma, mint az előző év 12 hónapjában. 

2015-ben közel 18 százalékkal bővült a lakáspiaci tranzakciók száma, összesen 134 ezer lakás cserélt gazdát. A forgalom növekedése ellenben nem folytatódott 2016-ban, sőt némi lassulás volt megfigyelhető. Ebben a statisztikában azonban egyelőre nincsenek benne az átadás előtt eladott lakások, melyekkel majd akkor számolhatunk, ha megkapják a használatbavételi engedélyüket. Az így értékesített lakások száma nem elhanyagolható, országosan közelíti a 10 ezret.

Lakáshitelezés

A lakáspiac szempontjából továbbra is bővülni látszik a lakáshitelezés, ami támogatja a további növekedést. Az év során 468,4 milliárd forint lakáshitelt helyeztek ki, ami 29,22 százalékos növekedés 2015-höz képest. A kihelyezett hitelek összege márciustól kezdődően minden hónapban meghaladta a 35 milliárd forintot. A legtöbb hitelt áprilisban vették fel az ügyfelek, több mint 45 milliárd forintot.
A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 2016 decemberében további enyhe csökkenést követően 5,29% volt, míg a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatlába 4,7 százalékos szinten mozgott.

Regionális folyamatok

Tavaly szinte az ország egészére a lakásárak növekedése volt jellemző, bár ennek mértékében azért jelentős területi különbségek mutatkoztak.

A fő húzóerőnek Budapest számított, amely Közép-Magyarország eredményét is jelentősen javította, így a régiók közül ismét Közép-Magyarország állt az első helyen a drágulási versenyben a 2016. első három negyedéves eredmények alapján. 2015-höz képest több mint 20 százalékkal növekedett a lakások tipikus ára. A Nyugat-Dunántúlt illetve az Észak-Alföldet 16-17 százalék közötti lakásár-emelkedés jellemezte, ugyanakkor az országos átlagot nem érte el már a Dél- és Közép-Dunántúlon tapasztalható drágulás, ahol 11 és 13 százalék között mentek fel az árak, míg a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön 10% alatt maradt az áremelkedés 2015 jellemző értékeihez képest.

Hogyan alakulhatnak az árak idén?

Összességében a kedvező makrogazdasági kilátások, valamint a pozitív hatással bíró hitelezési feltételek és lakástámogatási rendszer következtében a használt lakáspiacon további árnövekedésre számíthatunk idén, melynek mértéke 5-10 százalék közötti lehet, de az országban továbbra is erős területi differencia fog érvényesülni. A növekedés motorja idén is a főváros, lényegében az itt tapasztalt drágulás mértéke fogja meghatározni az országos átlagos növekedést, míg a kisebb településeken ennél szerényebben növekedő forgalomra és árakra számíthatunk.

Mennyit tud még a budapesti belváros?

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy vajon emelkedhetnek-e még az árak a budapesti belvárosban, vagy esetleg buborék kialakulásától kell tartanunk. A 2016-os lakásár-növekedés továbbra is a belvárosban volt a legmagasabb. A VI. és VII. kerületben a 2015 és 2016. I. félév közötti változás meghaladta a 23 százalékot, de az ötödik kerület is a budapesti átlagnál nagyobb mértékben, közel 20 százalékkal drágult. A bérleti díjakban ugyanakkor némi korrekcióra került sor, az Airbnb-láz mérséklődésével a díjak enyhén csökkentek. A visszaesés ellenére a hosszú távú lakáskiadással elérhető hozamok továbbra is magasak a legdrágábbnak számító V. kerületben is. A csak kiadással elérhető nettó hozam itt 2% körül alakul, amelyhez még a lakás várható értéknövekedését (3-4%) hozzáadva, a bérbeadással elérhető teljes nettó hozam 5-7% között mozoghat, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben még mindig kedvező.

 

 

 

2016-ban a lakáspiac építési szegmensében is erős élénkülés mutatkozott. A korábbi évekhez képest rekordot döntött a lakásépítési engedélyek száma, az év első 9 hónapjában több mint 21 400 engedélyt adtak ki, míg 2015 azonos időszakában ez a szám csupán 8600 volt, utoljára 2009-ben adtak ki a 2016-osnál több engedélyt az év első három negyedévében. Az épített lakások száma mutatott már némi növekedést, ugyanakkor még kevés lakás készült el tavaly, január és szeptember között 5 307 lakás készült el, míg egy évvel korábban 4 657 használatbavételi engedélyt adtak ki.

Új hozzászólás

Kérjük töltsön ki minden kötelező mezőt, amit csillag (*) jelöl. A HTML használata nem engedélyezett.

Bizonytalan...

ingatlana forgalmi értékében?
Kérje munkatársunk segítségét!

Kattinson ide!

Szavazás

Segítsen tovább tökéletesíteni weblapunk, cserébe ajándékkal jutalmazzuk!

Szavazok!

Hírlevél

E - Valutaváltó

Mit váltunk:
Mennyit:
Mire váltunk:
Eredmény:

Teszt

Teszt