Arany János: A RODOSTÓI TEMETŐ

Csak és örökre szabaduljon meg a férgektől,

Kövér, fontoskodó begyük egész a földig ér.

Csípésnek hitte, végül húsevő férgek miatt kellett amputálni a szombathelyi férfi lábát | VAOL

Egy éve már. Senlis felé az úton, langy, esős alkonyat volt s furcsa módon egy pillanatra boldog voltam ujra; köröttem zöld falak, s Ermenonville felől a fiatalka nyíres futott elénk, akár egy balga fehérszoknyás kislány s a fordulónál katona állt a sár felfénylő fodrain. Foga közt rózsaszál. Az égen mintha fényesség suhanna Gyula ült szemközt és szelíd Zsuzsanna, mellettem Fanni, kék szemén a tájék vonult s fejünk fölött a gépkocsi vidám sörénye röpködött s estére várt reánk a drága Páris.

Elzúgott arra már a gyors halál is azóta és megszedte tarka csokrát.

gyermekek helmintos fertőzései

A nyíres még meleg holtak közt véresen s pirulva ténfereg s a katona, hűs vermek hős lakósa hanyatt fekszik készítmények bél helmintákhoz szivéből hajt a rózsa. Hazája ég. A lángok közt tünődő temetők ringanak, körül görcshúzta fák és izzadó falak. Fölöttük kormosan csak ég az ég is, a csillagok megjönnek este mégis s harmattal rívó hajnalok szaladnak a néma nap felé.

Ha kérdeném, a táj vajjon felelne-é?

Emlékeimben lépdelő virágok Már oszlik. Könnyü és ezüst. Tizenkettő felé járt s elöntött már az álom, oly hirtelen szakadt rám, mint régesrégen, álmos, pihés gyerekkoromban s úgy ringatott szelíden.

Meséled, még nem is volt egészen három óra, mikor már felriadtam rémülten és felültem, motyogtam, majd szavaltam, süvöltve, érthetetlen, a két karom kitártam, mint félelemtől borzas madár rebbenti szárnyát, ha árnyék leng a kertben. Hová készültem?

10 Replies to “Csak és örökre szabaduljon meg a férgektől”

Te csittitottál drága s én ülve-alva tűrtem, s hanyattfeküdtem némán, a rémek útja csak és örökre szabaduljon meg a férgektől. S továbbálmodtam akkor. Talán egy más halált. Sóhajt az út, - no végre holló!

csak és örökre szabaduljon meg a férgektől

Hallgatja őt a megsebzett vetés, a harcra tört vidék pillája rebben, még nem felejtett, bár az alkonyat altatja egyre s folyton édesebben.

Apró veremben apró akna bú, méregtől csillog, szétröppenne, de már nem merészel. Őrzi rosszalón a káposzták sötét tekintete. De hajnalban, ha harmat üli meg szelíd gyujtózsinór a szára nagy óvatosan közte kúszik el s kinyit a tök arany virága.

Tankcsapda - Örökké tart gitáron (részlet) - creditpartner.hu

S a csönd majd ujra permetezni kezd, a sáncok ormán néha gólya áll, a futóárok nyúl tanyája ma s már holnap átszánt rajta Flórián. És visszatérnek mind a mívesek, aki takács volt, ujra szőni fog és éjjel szép fonállal álmodik, míg fel nem keltik gyöngyös hajnalok.

csak és örökre szabaduljon meg a férgektől

S az asszonyok is hajladoznak ujra, lábuknál nődögél egy új világ, hiú, mákszínruhás lánykák zajongnak s kicsiny fiúk, kis öklelő gidák. S a föld bölcs rendje visszatér, amit ó csillagok szakállas fénye áztat; állatok s kalászok rendje ez, nehéz s mégis szelíd szolgálati szabályzat.

Csípésnek hitte, végül húsevő férgek miatt kellett amputálni a szombathelyi férfi lábát

Nap süt. Ló nyerít. Nézd a világ apró rebbenéseit. Egy műhely mélyén lámpa ég, macska nyávog, vihogva varrnak felhőskörmü lányok. Uborkát esznek.

csak és örökre szabaduljon meg a férgektől paraziták kezelése az emberi test fórumán

S csattog az olló. Felejtik, hogy hétfő s kedd oly hasonló. A sarkon túl egy illatszerárus árul, a hitvesét is ismerem szagárul. Elődje vén volt már. S mint bárki mást, csak elfeledték.

  1. Miképpen kezdetben vala, most és mindörökkön örökké, ámmen.
  2. Vess lángot előttem, éjjeli szövétnek, Képzelet!

Akár a gyökvonást. Feledni tudnak jól. A tegnapi halott szíveikben mára szépen megfagyott. Egy ujságlap repül: most csákót hord a szél.

csak és örökre szabaduljon meg a férgektől vastagbél méregtelenítő diéta menü

Költőt is feledtek. Még él. Még kávéházba jár. Látom hébe-korba, sötét ruhája válla csupa korpa. Mit írjak még e versben? Ejtsem el talán, mint vén levelét a vetkező platán? Hisz úgyis elfelejtik. Semmi sem segít.